Manipulál és kihasznál minket a közösségi média?
Megérkezett a nagy port kavaró dokudráma, a The Social Dilemma!
A közösségi média szükségszerűségének megkérdőjelezése nem új keletű, és gyakran indokolt téma. Mai világunkban a közösségi média összekapcsolódik az önértékeléssel, az internetes zaklatással és az autóbalesetekkel is. Ez utóbbinál például a figyelmetlenség az egyik elsődleges ok, és mégis, továbbra is mindenki a közösségi platformokat görgeti a telefonján, miközben a volán mögött ül.
Felmerül a kérdés, hogy mégis, mitől alakul ki hírfolyamunk lapozásának kényszere, ami még a veszélyes helyzetekben sem halványul?
A közösségi oldalak zavaró tényezői kiterjednek a munkánkra és a kapcsolatainkra is. A legtöbbünk számára nehéz jelen lenni és megélni a pillanatot, ha kéznél van a közösségi média állandó vonzereje.
A Social Dilemma egy meghökkentő, új Netflix-film, amely sok embernek nyitja fel a szemét a közösségi médiával kapcsolatos igazságok előtt. Jeff Orlowski dokumentumfilmje a mai modern, technológia mozgatta életünket vizsgálja, ahol a Facebook és az Instagram függősége nem a véletlen műve, hanem a techcégek alapos tervezéseinek eredménye.
A dokumentumfilm mélyrehatóan belemerül abba, hogy a közösségi média platformok haszonszerzés céljából manipulálják és kihasználják az emberi viselkedést.
Például az állandóan érkező értesítések arra szolgálnak, hogy folyamatosan a közösségi médiához kössenek. A személyre szabott ajánlások pedig nemcsak a jelenleg rendelkezésre álló adatainkat használják, hanem minden cselekedetünket befolyásolják.
A film folyamán Orlowski beszél az egyes közösségi média platformok létrehozóival, akik most attól tartanak, hogy szörnyet alkottak a demokrácia, a mentális egészség és még életünk sok más tekintetében. A dokumentumfilm ezeket az interjúkat ötvözi egy külvárosi család kitalált jeleneteivel, amelyek a közösségi média függőségének következményeivel foglalkoznak.
Anna Lembke szerint, aki a Stanfordi Egyetem függőségi szakembere, a közösségi média platfromok az agy evolúciós igényére támaszkodva alakítják ki a kapcsolatérzetet. A közösségi média azon képesége, hogy az emberi pszichológiát használva befolyásolni tudja a felhasználók viselkedését, megdöbbentően gazdaggá tette ezeket a vállalatokat.
A legszomorúbb az egészben pedig az, hogy a legtöbb felhasználó egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy a közösségi média hogyan hat rá, és mindaz, amiben élünk egy alapos terv része.
A közösségi média hatása az agyadra
Drámai módon hangzik, de egyre inkább azt látjuk, hogy a közösségi média függőkké változtat bennünket. Tudtad például, hogy a közösségi média platformjai ugyanazokra az agyi áramkörökre hatnak, mint a drogok és a szerencsejátékok?
Gondolj csak bele, hogy érzed magad, ha rájössz, hogy otthon hagytad a telefonodat! Rögtön egy pánik kerít a hatalmába, mert ha nincs nálad a mobilod, azonnal hiányérzeted lesz, eluralkodik rajtad az aggodalom.
Az okostelefonok önmagukban azonban nem feltétlenül okoznak függőséget – a hiba bennünk van!
A közösségi média lehetővé teszi, hogy társadalmi életünket a zsebünkben hordozzuk. Sajnos összefüggés van az okostelefonok használata és a szorongás és depresszió, az alvás minőségének romlása, valamint az autóbalesetek sérülésének és halálának magasabb kockázata között.
Még akkor is, ha kevesebb időt szeretnél tölteni a közösségi média görgetésével, nem biztos, hogy erre képes is vagy! A szenvedélybeteg ugyanígy érzi magát egy-egy szer használata során.
A közösségi média és a dopamin
A közösségi média addiktív jellegének megértése a dopaminra való rálátáson alapul. Az agyunk dopamint termel, ami akkor szabadul fel, ha valami kellemes dolgot csinálunk, ideértve a társadalmi interakciókat is. A kellemes viselkedésből adódó dopamin-válasz arra ösztönöz minket, hogy folyamatosan ismételjük ezeket az ingereket.
Az agy jutalmazási útja megerősíti a jó viselkedés érzését, amely bizonyos viselkedéseket követ.
Az okostelefonok és a közösségi média platformok non-stop használata jutalmazó ingereket nyújtanak, méghozzá társadalmi interakciók formájában. Valahányszor értesítést látunk a Facebook-on, vagy lájkot kapunk az Instagramról, dopamináradat indul el az agyunkban, amely beindítja az addiktív jutalmazási ciklust.
Az Instagramon van egy trükk, amikoris a lájkokat visszatartják az újonnan felkerült fotódnál, hogy aztán nagyobb sorozatban továbbíthassák őket, ugyanis a dopaminközpontod akkor aktiválódik, amikor később megszerzed ezt a lájkgyűjteményt.
Szóval, mit tehetsz mindezen behatások ellen?
Először is nézd meg a filmet, és döntsd el, hogyan kezeled a Társadalmi dilemma információit, de a kutatások egyre inkább azt mutatják, hogy a közösségi média használatának valamilyen szintű korlátozása is már óriási hasznára válhat mentális egészségünknek.
Érdemes megfontolni a közösségi média detoxot, vagy legalábbis szigorú keretek közé szorítani magunkat, például, hogy csak napi 30 percet töltünk a közösségi média platformokon. Természetesen ez nem egyszerű feladat, pláne, ha eddig egész nap a hírfolyamodat bújtad. Át kell állítani az agyunkat, ehhez pedig idő kell.
A Social Dilemma figyelemmel kísérése további ismereteket nyújthat arról, hogy a közösségi média hogyan hat Rád, anélkül, hogy tudnád. A film megadhatja azt a motivációt, amelyre szükséged van ahhoz, hogy kiiktasd, vagy legalábbis mérsékeld a közösségi média használatát az életedből.
